dream.

POSTED ON: 2011. június 4., szombat @ 1:56 | 0 comments

Tumblr_lm2rt0xmd41qkj488o1_500_large


Mit teszel, ha egy férfin mindenki láthatja, milyen nagy hatással van rá egyetlen csók? Nos, megint megcsókolod.


Vágjunk bele. 
Álmodtam. Végre. Már rég volt valamilyen álmom is. Elmeséljem?
Valami helyen voltunk. Titokba jártunk a Mátéval. Csak ott volt a Vanda.. aki annyira zavart.. láttam rajtuk, hogy szeretik egymást. Aztán a Vanda öltözött, én meg kimentem a kék kabátjába. Utána.. már nem tudom mi volt. Csak azt.. hogy könyörögtem a Máténak, hogy mondjuk el mindenkinek, hogy megkérte a kezem.. de nem akarta. Egy idő után eldöntöttük , és úgy volt, hogy aznap este elmondjuk.. El is kezdtem.. de ő csak azt mondta hogy a barátnője vagyok.. nem azt.. hogy összefogunk házasodni.. ~ Így ki is derül, hogy itt a való életben, ki mit akar : ) ~
Aztán felkeltem.. és szinte azonnal ki is rohantam a szobámból. Elkezdtem visítozni hogy " ANYA! Anya, megsülök! " és ledobáltam magamról a ruhát. Ott álltam bugyiba.. anya meg nézett, hogy mi a bajom. Aztán lefeküdtem az ágyra és gondolkoztam. Kezdtem kihűlni(?) .. vagy mégsem. Megint kezdett melegem lenni.. de az is elmúlt. Haha. elég vicces.


.
.


Eddig Stefan-t sokkal jobban szerettem mint Damon-t. De.. nem tudom : D így olvasom mindig Orsi blogját és Damon fan.. és weheartit-on nézek képeket.. Damon& Elena. és egyre jobban megszeretem :')


.
.


Ma lagzi. Nem. Nincs kedvem. Csak elmenni. Sétálni. Az erdőnkbe.. egyedül. 
Elveszni a fák között.. futni.. menekülni. Kifeküdni a tisztásra. Nézni a felhőket. Egyedül.
Hah. megint a need-et hallgatom. :    )


.
.


Annyi emlék eszembe jut mostanában..
pl. Mikor ovis voltam, és nem engedtek be a Rékáék a kis konyhába :") akkor még az volt a legnagyobb baj .
Aztán.. mikor anya elvitt oviba.. és fekete zászló volt kitéve.. nem értettem.. aztán bementünk.. és az Évi elmagyarázta.. hogy meghalt a Szilvike.. 
Vagy amikor hozott be valaki egy posztert az emberi testről.. szervekről.. és tök féltem tőle. És az Évi mondta, hogy akkor a kedvemért leveszi :).
na mindegy. : )


Furcsa, több ezer emberrel találkozunk és egyik sem fog meg igazán. Aztán megismerünk valakit, aki megváltoztatja az életünket. Örökre


Olyan pasi kell nekem, aki robban, ha azt hiszi, hogy elveszíthet.


- Te félsz szeretni! Nem mersz szeretni senkit sem! Félsz, hogy megint jön az önelvesztés... a fulladás... És ő sem szeretett, csak kívánt téged. Mohón. Önzőn. Nem tudtatok egymással mit kezdeni. Persze nem is csoda... Tele vagy sok évszázados, gyógyulatlan sebekkel. (...) Túl fájdalmas lenne neked az igazi odaadás. Túl veszélyes. Életveszélyes.
- Már nem így vagyok...
- De igen!... Sajnos igen!... Tele vagy drótakadállyal! Véded magad, szögesdrótokkal. Nálad még egy futó szeretkezés sem szimpla örömtörténet, hanem élethalálkaland... Pokoljárás... Nem mered élvezni, félsz, hogy belehalsz... Jéggé fagyott tűz lángol benned.


Az élet rövid. Túl rövid ahhoz, hogy egyetlen másodpercig is olyasvalakire pazarold, aki nem becsül meg, nem értékel.


Miért ne gyűlölném? A legrosszabbat tette velem, amit ember a másikkal megtehet. Elhitette, hogy szeret, és szüksége van rám, aztán bebizonyította, hogy hazugság az egész. .



Néha nyitva kell hagynunk az ajtót, engedni, hogy besétáljon rajta a legnagyobb álmunk. Talán egy férfi, vele együtt a szerelem, a boldogság, talán egy jó hír, amitől napjaink máshogyan telnek, talán egy barát, aki visszaadja mindazt, amit eddig az évek eloroztak. Talán besétál az egészség, fölszabadítva testünket a folytonos kíntól. Csak ne felejtsük el nyitva hagyni az ajtót, hisz mind várunk valamire! Mindannyian álmodunk.




Favim.com-27593_large


Tumblr_lm6c68hkun1qbbwdjo1_400_large

← Older / ♥ back up ♥ / Newer →
Oh, my dear...