POSTED ON: 2011. szeptember 22., csütörtök @ 10:05 | 0 comments

Tumblr_lruem49q2g1qe83vko1_500_large
nem szeretek temetésekre járni.
nagyon nem !
nem szeretem ahogy sírnak az emberek.
mert akkor nekem is kell .. !
rossz volt látni ahogy a papi sír.. soha nem láttam sírni..
aztán vége lett.
végre.
és elmentem. egyedül. a Szilvikéhez. 
annyira hiányzik ! és erre csak most jövök rá !
öt évig nagyon jó barátnők voltunk.. aztán meghalt.
és hiányzik !
.
leültem a szemben lévő sír oldalára, és sírtam.
és akár mennyire gáz, most leírom (!) : elkezdtem beszélni. elkezdtem mesélni. igaz , hogy nem hangosan, mert körülöttem voltak emberek másik sírnál.. de akkor is. meséltem. hogy mi történt velem azóta, hogy meghalt.
 elkezdtem mesélni neki.
és nagyon rossz volt belegondolni... hogy 8 éve nem tettem ezt meg..
~~~~~~~~~~
http://www.youtube.com/watch?v=7DTfEjScDZw&feature=BFa&list=FLGQkKUEv27tgsHQk_8zl8Sg&lf=BFp

← Older / ♥ back up ♥ / Newer →
Oh, my dear...